2016. november 5., szombat

Alexandria könyv nélkül

Az egyiptomi Alexandria város könyvtára az ókor - mai divatos kifejezéssel - tudásközpontja volt. Vagy annál is több. A sok tízezer tekercs nagy eséllyel tartalmazta az ókor hatalmas tudásanyagát. Matematikától csillagászaton át a népek történetére, eredetére vonatkozó ismereteket. Tán nem véletlen, hogy sokaknak nem tetszett. Mert bizony a tudás a történelem során ismétlődően nem tetszik azoknak, akik pl. veszélyt látnak benne uralmukra nézve. (Tán nem véletlen a világunkat napjainkban elborító gagyi és bulvár megállíthatatlan özöne.)


Nos ez a könyvtár leégett. Mert felgyújtották. Többször is. És megsemmisült a tudásanyag zöme.
Snitt.
Mindez onnan jutott eszembe, hogy haladó világunkban már több Alexandria is van. 1834 óta, a magukat dák-latinnak tartó szomszédainknak is van ilyen nevű városa, mégpedig Havasalföld középső részén, nem messze az ott Bulgáriával határfolyót képező Dunától.  Ez az Alexandria ugyan alapítójáról, Alexandru Dimitrie Ghica havasalföldi uralkodóról, városalapítóról kapta nevét, de oly szépen illeszkedik az ókori elődökre vágyakozó román "tudományosság" világába. Emlékezzen csak a kedves olvasó a kedvelt Traian román keresztnévre, vagy nézze meg a román városok mindegyikében megtalálható Romulus és Remus szobrot, vagy sétáljon pl. Drobeta-Turnu-Severin város Cicero, Horatius, vagy Decebal nevű utcáin.
Ez az Alexandria Teleorman megye székhelye, s hirtelen kiperdült a nemzetközi porondra azzal a hírrel, miszerint a városban, sőt a megyében egyetlen könyvesbolt sincs. Voltak próbálkozások, de vásárlók hiányában bezártak. Ez úgy derült ki, hogy egy kedvelt brassói rendőr írt egy könyvet, mely roppant népszerű lett, nézte is a szerző örömmel az eladási statisztikákat, de felfigyelt arra, hogy ebben a megyében senki nem vette meg a könyvét. Utána eredt hát, mi lehet ennek az oka, majd nyomozása eredményét nem volt rest megosztani a nagyérdeművel.

Így megtudhattuk, hogy ez az Alexandria bizony nagyon nem az az Alexandria.