2016. november 5., szombat

Alexandria könyv nélkül

Az egyiptomi Alexandria város könyvtára az ókor - mai divatos kifejezéssel - tudásközpontja volt. Vagy annál is több. A sok tízezer tekercs nagy eséllyel tartalmazta az ókor hatalmas tudásanyagát. Matematikától csillagászaton át a népek történetére, eredetére vonatkozó ismereteket. Tán nem véletlen, hogy sokaknak nem tetszett. Mert bizony a tudás a történelem során ismétlődően nem tetszik azoknak, akik pl. veszélyt látnak benne uralmukra nézve. (Tán nem véletlen a világunkat napjainkban elborító gagyi és bulvár megállíthatatlan özöne.)


Nos ez a könyvtár leégett. Mert felgyújtották. Többször is. És megsemmisült a tudásanyag zöme.
Snitt.
Mindez onnan jutott eszembe, hogy haladó világunkban már több Alexandria is van. 1834 óta, a magukat dák-latinnak tartó szomszédainknak is van ilyen nevű városa, mégpedig Havasalföld középső részén, nem messze az ott Bulgáriával határfolyót képező Dunától.  Ez az Alexandria ugyan alapítójáról, Alexandru Dimitrie Ghica havasalföldi uralkodóról, városalapítóról kapta nevét, de oly szépen illeszkedik az ókori elődökre vágyakozó román "tudományosság" világába. Emlékezzen csak a kedves olvasó a kedvelt Traian román keresztnévre, vagy nézze meg a román városok mindegyikében megtalálható Romulus és Remus szobrot, vagy sétáljon pl. Drobeta-Turnu-Severin város Cicero, Horatius, vagy Decebal nevű utcáin.
Ez az Alexandria Teleorman megye székhelye, s hirtelen kiperdült a nemzetközi porondra azzal a hírrel, miszerint a városban, sőt a megyében egyetlen könyvesbolt sincs. Voltak próbálkozások, de vásárlók hiányában bezártak. Ez úgy derült ki, hogy egy kedvelt brassói rendőr írt egy könyvet, mely roppant népszerű lett, nézte is a szerző örömmel az eladási statisztikákat, de felfigyelt arra, hogy ebben a megyében senki nem vette meg a könyvét. Utána eredt hát, mi lehet ennek az oka, majd nyomozása eredményét nem volt rest megosztani a nagyérdeművel.

Így megtudhattuk, hogy ez az Alexandria bizony nagyon nem az az Alexandria.

2016. október 11., kedd

Művészet a Bánságból

Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja gondolatainkban szervesen kapcsolódik a magyar élettérhez, kultúránkhoz, történelmünkhöz. Helytelenül a Bánságot is Erdélyhez szokták sorolni, holott ennek sem földrajzi, sem történelmi, sem kulturális oka nincsen. Oka talán csak annyi, hogy a Trianonban Romániához csatolt területeket (Erdély, a Partium, és Bánság nagyobbik része) leegyszerűsítve "erdélyezik". Holott ezek önálló régiók, igaz, közülük Erdély a legnagyobb.
A Bánság (másutt Bánát) legnagyobb részben ma Romániához tartozik, kisebb részben Szerbiához, de pár falunyit Magyarországra is benyúlik. Ha településekkel kéne meghatározni határait, akkor a következőket sorolnám fel az óramutató járása szerint: Szeged, Arad, Lippa, Lugos, Orsova, Pancsova, Belgrád, Zenta. Ha folyókat és helyeket kéne mondanom, akkor a következő lenne a sor: Maros,Retyezát-hegység, Duna, Tisza.
A Bánság a Dunáról
E terület legnagyobb része a történelmi Temesköz, mely még a karlócai béke (1699) után is török kézen maradt, egészen 1731-ig.
Aztán a hosszú török korszak után jött a népek betelepítése. Egyaránt alapítottak magyar, német (sváb), román, szerb, tót, (katolikus) bolgár, ruszin településeket. Miként a nagy román Arad megye nagy magyar központja Arad volt, úgy a soknemzetiségű Bánság központja a nagy német-magyar Temesvár lett.
Temesvár roppant kulturált város volt, s ma is az. Itt volt először Európában villany közvilágítás, s ez sokat elmond a városról. Ipari, vasúti csomópont, mely a Béga-csatornán át a Duna vízgyűjtőjének hajózási forgalmába is bekapcsolódott. (Vágyunk és törekvésünk, hogy utasainkkal újra eljussunk vízi úton Temesvárra.)
Temesvár a mai napig magyar kulturális központ is. Akkor is, ha ott is megfigyelhető az a folyamat, mely annyira jellemző határaink közti városainkban. Zajlik egyfajta értelmiségi kitelepedés a zöldbe,a  sokszor új funkciót betöltő falura. Így pl. Szakalárra, a varázslatos és csodálatos Krassó-Szörényi-Érchegység nyugati lankáira, Szakalárra, mely közel van a Néra folyó festői völgyéhez. Micsoda táj, s milyen sokan nem is hallottak róla! (El kell jönni a Hajóval a Duna legjaván, vagy a Monarchia reneszánsza, vagy a Hajóval a Vaskapuhoz című utunkra.)
Itt, Szakaláron él Tasi József (TAJÓ) szobrászművész is, akinek október 14-én, du. 5 órakor nyílik kiállítása a szegedi REÖK palotában. (Igen, ez a szép szecessziós palota is kapcsolódás a Bánsághoz, Temesváron láthatunk még sok hasonlóan szép épületet.)
Nézzék meg a bánsági művész munkáit!
Kedvcsinálóul álljon itt pár kép az alkotásokról, melyekben a művész ötvözi a fát, a fémet és a követ.

A család
Dualizmus
Angyalok tornya
Tartsunk össze, tudjunk egymásról! Ezt is szolgálja ez a kiállítás, ezt is szolgálják utazásaink!

2016. április 13., szerda

Szent Iván éjszakája a Dunán

Szent Iván éjszakája Keresztelő Szent János ünnepe. Iván a Jovánnal együtt a János név szláv formája. A magyarban mindegyik forma meghonosodott. Szent Iván éjszakája a június 23-24 közötti éj. Nem véletlenül van nagyon közel június 21-hez, mely a nyári napforduló időpontja, ekkor a leghosszabb a nappal a Föld északi féltekén. Azaz december 21-től eddig hosszabbodik a napok világos (napos) része, ezután rövidül.
A két dátum nem véletlenül van közel egymáshoz. Sőt valaha egy volt. Csak a naptárreformok révén távolodtak el egymástól egy kicsit.
A napfordulókhoz kapcsolódó ünnepek nagyon régiek, a kereszténység kora előttiek. Az év legsötétebb napján a világosodást ünnepelték. Így kerül ehhez a dátumhoz, illetve pár nappal későbbre a keresztény karácsony, a Megváltó születésnapja, a világosodás kezdete.
Szintén a pogány korban is már ünnepelték a fény napját, a leghosszabbat. Sőt, ezt még hosszítva akarván fénnyel ünnepeltek: tüzeket gyújtottak az éjszakában. Az ünnep is mutatja a fény és sötétség sokértelmű, mitikus erejét.
Az ünnephez számos népszokás kapcsolódik Európa országaiban. (A magyar szokásokról többek között Bod Péter ír, akinek felkeressük sírját az Ínyenc Erdély programunkon Magyarigen községben.)
Ausztriában, a Wachau vidékén 1604 óta rendkívüli következetességgel ápolják a nyári napforduló ünnepének hagyományait. A középkorban az egyház hadakozott a rituális tüzek ellen, de aztán megtöltve azt keresztény jelentéstartalommal, elfogadottá váltak. A legnagyobb ünneplések ekkortól már a Wachau és a Nibelungengau vidékén váltak megszokottá.
Hol is vannak ezek a területek? Térképen ábrázolva itt:

Mindegyik Duna menti terület. A Wachau Kremstől (2002 kilométerre a Fekete-tengertől) Melkig (2035 fkm) terjed, a Nibelungengau meg Melktől Ybbsig (2058 fkm) terjed. Mindkét folyószakasz szép, bár a Wachau a pompásabb. Ott hegyek között szalad a Duna, a hegyoldalakat erdő, vagy egészen bámulatos, lépcsős, teraszos beültetéssel szőlő, vagy újabban egyre inkább sárgabarack borítja. Az olvasó ki sem találná, az előbbiből neves osztrák borok, az utóbbiból drága, de illatos, zamatos pálinka készül. A tájat színesítik a barátságos települések középkori templomokkal, sziklaszirtekre épített várak. Érdekessége ennek a Duna-szakasznak, hogy a folyó közel természetes állapotában van. Ez nagy dolog Ausztriában, ahol a sűrűn, 25-40 kilométerenként épült vízlépcsők felett szabályozott vízfelületek vannak és csak a vízlépcsők alatti pár kilométeren érezzük a Duna rohanását, látunk kavicsos, természetesebb partokat. Itt viszonylag hosszan, 56 kilométeren át, Altenwörthtől (1980 fkm) Melkig, a lenyűgöző bencés apátságig nincs vízlépcső.
Dürnstein a Wachauban
 
 

A Wachau Aggstein várából

A Nibelungengauban szelídebb dombok között kanyarog a Duna. Nevét onnan kapta, hogy a térség fontos helyszíne a középkori német eposznak, a Nibelung-éneknek, melynek szereplője a hun vezér, a "mi" Attilánk is, ki csodálatos szoborkompozícióban szerepel Tullnban (1965 fkm), ahol Attila megkérte Krimhilda kezét.
Attila megkéri Krimhilda kezét. Jobb szélen Csaba királyfi.

Itt, a Nibelungengauban élt Rüdiger von Bechelaren gróf, Attila segítője, kinek nevéből Pöchlarn nevét eredeztetik.
Ne feledjük, az "Óperencián", azaz az Enns folyó torkolatán innen vagyunk, ahol gyakran megfordultak a Kárpát-medencében államot építő magyarok is, ha nem is feltétlenül barátságosan. Attila és a magyarok: van hát bőven múltunk ezen a tájon is.
Felfelé menve a Dunán Melktől érintjük Pöchlarnt, majd több, kisebb település után elérjük Ybbset, bájos ódon belvárosával, szemben Persenbeug a sziklaszirten magasodó Habsburg uradalommal és a vízlépcsővel, mely felett már a Strudengau szépséges, hegyes vidéke kezdődik.
Ybbs
A Nibelungengau
 
Az Ybbs-Persenbeug vízlépcső
A persenbeugi Habsburg uradalom

Felejthetetlen élmény végighaladni ezen a vidéken, annak is a legfontosabb és legszebb útján, a Dunán. A vízről nézve, a vízen tartózkodva egyébként is más érzések járják át az embert. A természetközeliség, a szélesebb látóhatár csodálatos érzést adnak.
Fokozottan igaz ez a romantikus Szent Iván éj bűvkörében, a nyári napforduló idején. Amikor tüzek gyúlnak a partokon, dombokon, hegyeken, amikor fáklyák sokasága világítja meg a magaslatokat, amikor szépséges tűzijátékokat lőnek fel a nyugalom, a béke, a rend, tisztaság birodalmából, a szerethető osztrák vidék falvaiból. Hajók serege megannyi díszes, büszke kivilágítással méltósággal ereszkedik le a Dunán, hogy utasaik igazán átélhessék a fény, a világosság ünnepét, Keresztelő Szent János hírnökségét, sok évszázados európai hagyományunkat.
Tessék a nyarat az elejétől élvezni! :)
Az osztrák hajók sokaságában nekünk, magyaroknak is lesz szép díszfényünk, csillogó kéménygallérunk, ahogy egy 126 éves hajóhoz illik, rézkürttel.
 
 
 
 
 
 (Na jó. A tűzijáték fényképen sosem az igazi. Tudom, sokat fotóztam Budapesten augusztus 20-án is. :) )
 Jöjjön el erre a páratlan élményre idén 126 éves, luxuskivitelű étteremhajónkkal. Tudjuk, irigykedve bámulnak majd minket, magyarokat az osztrákok, nem lesz más, ilyen szép yacht a felvonuló konvojban. :)
A napforduló ünnepe egy este egy 5 napos utazás során, de marad a többi időre is bőven élmény. A Duna és természetes, valamint kultúrkörnyezete bőséget nyújt.
A Wachauba 2016-ban június 18-án ünneplik a napfordulót. Erre jöhet velünk úgy, hogy Pozsonytól Regensburgig hajózik, de úgy is, hogy csak a Wachautól utazik Regensburgig.
A Nibelungengau fényei június 25-én gyúlnak meg. Pont ekkorra érünk hajónkkal Regensburgból Bécsbe, majd tovább Budapestre hajózva.
A tűzijátékos esti utakon a vacsora után kedves falatkákkal, itallal lepjük meg az utazókat. A la carte módon aztán tovább fogyaszthatnak kedvükre magyarországi alsó közép árfekvés mellett. (Pl. sör: 0,5 l 500 Ft.)

Ezt most kár kihagyni! :)